A burgonya (Solanum tuberosum), a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevén krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, gruja, földialma, svábtök, földitök vagy pityóka (Erdélyben) a burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.
Peru és Chile hegyvidékén őshonos az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.
A krumpli bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.
Etimológia
A növény hivatalos elnevezése a burgonya, mely eredetileg tájszóként Baranya vármegye egyes területein jelent meg a magyar nyelvben. A burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan. Van olyan vélekedés, mely szerint Burgundia (olaszul: Borgogna, aminek kiejtése kb. "borgonya") lehetett a névadó. A Magyarországra került növény nem Burgundiából származott, hanem német közvetítéssel érkezett, és a bajor-osztrák nyelvjárásokban használt krumpel alapján kapta a krumpli elnevezést. A német szó egyébként - hasonlóan más európai nyelvekhez - a "földi alma" vagy "körte" fordításából keletkezett (grundbirne=földkörte). Tájnyelvi elnevezése, a "svábtök" is a német eredetre utal.
Származása, élőhelye
A burgonya eredeti elterjedése Dél-Amerikában
Peru és Chile hegyvidékén őshonos, ott az őslakosok már körülbelül. 5000 éve termesztik, de fogyasztása már több mint hétezer évvel ezelőttre tehető. Európába először Pizarro expedíciója hozta el az 1540-es években. A 16-17. században spanyol, portugál kereskedők elterjesztették Ázsiában és Afrikában is. 1588-ban Charles de L'Écluse (Carolus Clusius) híres holland botanikushoz került a burgonya. A magyarországi botanika első mecénása Batthyány Boldizsár, a tudományszeretete miatt a németújvári és szalónaki uradalmain látta vendégül Carolus Clusiust, ekkor került először a krumpli Magyarországra. Azonban még hosszú ideig tartott mire elterjedt az országban. Az 1800-as évektől kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, mivel ingyen osztottak szét vetőgumót és II. József magyar király adókedvezménnyel támogatta a termelőket.
Ausztráliába az angolok vitték a 18. században. Ez a legfontosabb termesztett, nem gabonanövény, így több ezer fajtája ismert. Becslések szerint ma világszerte 192 000 km²-en termesztenek burgonyát.
Megjelenése, felépítése
(50-90 cm) magasra növő, lágy szárú növény. A föld feletti rész szárcsomóiból nőnek a hajtások és levelek, a föld alattiból a gyökerek és a tarackok. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50-60 cm mélyre hatolnak le. Páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó.
Életmódja
Termesztésben egyéves, de természetes élőhelyén évelő, gumójával áttelelő növény. Tavasszal a gumó rügyeivel újrafejlődik a bokor. Amíg meg nem gyökerezik, a rügykezdeményt és a belőle fejlődő 6-12 hajtást a gumóból látja el tápanyaggal. A legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.
Általában idegenmegporzó növény.
Felhasználása[szerkesztés]
A burgonya összegyűjtött gumói
- 18% keményítőt,
- 1-2% fehérjét,
- 110-180 mg/kg B-vitamint,
- 700-1000 mg/kg C-vitamint,
- valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.
Felhasználása
A burgonya összegyűjtött gumói
Fogyasztani kizárólag a gumóját szabad: a virágából keletkező bogyókban, a növény felszíni zöld részeiben, valamint a burgonyagumó "szemeiben" (rügyeiben) és a napon (fényben) tartott gumó megzöldülő héjában méreganyagot (szolanint) fejleszt.
Mindennapos, alapvető élelmiszernövény, energiatartalma harmada a kenyérének. Egy kifejlett gumó normális tömege 40-200 g, és többnyire mintegy:
- 18% keményítőt,
- 1-2% fehérjét,
- 110-180 mg/kg B-vitamint,
- 700-1000 mg/kg C-vitamint,
- valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz. A tárolt burgonya C-vitamin-tartalma mintegy 600 mg/kg-ra csökken. Könnyen emészthető; hűvösben tárolva, más zöldségekkel ellentétben jól eltartható.
Nagyon sokféleképpen használhatjuk: leves, főzelék, olajban, vagy zsírban sütve, húsételekhez köretként, kenyér és egyéb kelt-, sült- és főtt tészták készítéséhez. Fogyasztható nyersen is. Hámozás után gumója bármilyen formában (főzve, sütve) elkészíthető.
A mezőgazdaságban, a háztájiban (főleg régebben) az apró burgonyagumókat megfőzték és a disznókkal etették föl.
Magas keményítőtartalma lehetővé teszi, annak lebontásával úgynevezett krumplicukrot állítsanak elő belőle. A cukor a következő lépésben alkohollá alakítható.
Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 50 kg burgonyát fogyaszt el, Portugáliában kb. 150-et.
2005-ös adatok szerint, a világon az egy főre jutó burgonyafogyasztás Fehéroroszországban a legnagyobb, 181 kg/fő/év.
Legnagyobb burgonyafogyasztó országok (2005)
Ország Mennyiség (t)
Kína 47 594 193
Oroszország 18 828 000
India 17 380 730
Amerikai Egyesült Államok 17 105 000
Ukrajna 6 380 850
Egyesült Királyság 6 169 000
Németország 5 572 000
Lengyelország 5 000 000
Banglades 4 041 463
Irán 3 991 142